A legtöbb pszichológiai irányzat beszél a tudattalanról. Amikor valamilyen élményt elfelejtünk tartósan vagy átmenetileg, olyankor nem vész el az információ, csupán hozzáférhetetlenné válik, akár teljesen, vagy csak a hozzá tapadó érzelem, esetleg az is csak részben, pl. tisztában vagyunk az érzéssel, de az intenzitását alul becsüljük.

Szükséges-e valamit kezdeni az elfojtott érzésekkel, emlékekkel? Ha minden rendben van az életünkben, jól érezzük magunkat bőrünkben, tudunk dolgozni, egészségesek vagyunk, akkor nem feltétlenül. Amikor diszharmónia alakul ki életünkben, esetleg már fizikai tüneteket is produkál, olyankor érdemes lelkünk mélyére nézni.  A betegség nem más, mint valamilyen oknak az okozata. Az ok az esetek 90%-ában lelki eredetű. Félelem, szorongás, el-nem-fogadás, gyermekkori sérelmek, a dolgokkal való szembenézés megkerülése, belső konfliktus, amelyek a tudattalanban mélyen rejtőzhetnek feldolgozatlanul, elfojtottan, s ez aztán úgy jelez, hogy valamilyen betegséget idéz elő. Ebből a szemszögből megvilágítva a betegség üzenet értékű. Üzen a tested számodra, hogy nem jó irányba tartasz. Persze lehet ezeket tünetileg kezelni, gyógyszerekkel, műtétekkel, de ha ugyanabban a mederben folytatod az életed, a jelzés egyre erősebb és fájdalmasabb lesz. Figyelj oda a tested üzeneteire!

Ha nem figyelsz az első üzenetre, következő alkalommal nagyobb pofont kapsz!

A testi lelki gyógyulás akkor következhet be, felszabadítod és átérzed azokat az érzéseket, amelyeket  magadba fojtottál és próbálod elfelejteni.  Ha kell sírd ki magad, engedj utat a rád törő érzelmeknek, éld át mélyen, menj bele az érzésbe.  Az hogy szembe nézel vele, és hagyod hogy fájjon, nem jelenti azt, hogy bele kell ragadni ebbe az érzésbe, és átlépni az Önsajnálat oldalára. Viszont ha örülsz valaminek, merd kimutatni azt magadnak és másoknak is. Hidd el, hogy megérdemled a boldogságot.  Engedd, hogy minden sejtedet átjárja a boldogság. Az öröm és a fájdalom része annak a folyamatnak, amellyel megemésztjük ami bennünk van.Vedd tudomásul amit érzel, ne merülj el a negatív érzésben, ne nyújtsd el, de éld át teljesen. Értsd meg, hogy annak amit érzel oka van.

Nőknél például az érzelmek teljes átélésére, kifejezésére, és megoldására való képtelenség kialakíthat a mellben betegségeket, ami lehet mellciszta, de akár mellrák is. Egy tanulmány kimutatta, hogy a mellrákos nők hajlamosabbak arra, hogy elfojtsák, magukba zárják érzéseiket, főként a haragot. Kifejezett összefüggés van az éveken át elfojtott harag, és az immunrendszer negatív változásai közt. Nem maga az érzelem okozza a gondot, hanem az, hogy képtelen kiadni magából.

A TÜKÖR TÖRVÉNYE segítséget ad abban, hogy felismerd, mik azok az elfojtott érzések, amik feloldásra várnak.

1. Minden, ami másokban dühössé tesz, zavar, megváltoztatnám stb. AZ ÖNMAGAMBAN VAN. Minden tehát, amit én kritizálok a másikban, ami ellen harcolok – bennem van és nem fogadom el.
2. Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál, harcol ellene, meg akar változtatni -, és ha ez engem sért, bánt, megérint stb. – AZ NINCS
   FELDOLGOZVA BENNEM, NINCS MEGOLDVA BENNEM.
3. Minden, amit a többiek kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni, de ha ez engem hidegen hagy, AKKOR AZ AZ Ő PROBLÉMÁJUK, FELDOLGOZATLANSÁGUK, tökéletlenségük, melyet kivetítenek rám, mert önmaguk nem tudnak, nem mernek szembenézni vele.
4. Minden, amit én a másikban szeretek, MAGAMBAN VAN MEG, magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyében, mivel az egylényegűségünk mutatkozik meg.

Share